Mi vonható le a bérből, ha a munkavállaló a céges gépjármű használata közben kárt okoz vagy bírságot kap? A munkavállalók által használt járművek kapcsán sajnos történhet károkozás, esetleg bírságot is kiszabhatnak. Ilyen lehet:
Nézzük, hogy cégtulajdonosként mit tehetünk ezeknek a költségeknek a minimalizálásért, illetve megelőzéséért!
Az első kérdés, ami a legtöbb esetben felmerül: Ki viseli ezeket a költségeket?
Egyértelműnek tűnhet, hogy mindez a munkavállalót terheli, hiszen ő okozta a kárt. Ebben az esetben az ő béréből kellene automatikusan levonni. De vajon tényleg így van? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha egyből levonja a kár értékét?
A munkavállaló beleegyezése nélkül nem vonható le automatikusan semmi a bérből.
Ennek oka, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a munkabérből a munkáltató csak három esetben vonhat le. Ez a három eset pedig a következő:
Ennek értelmében nem vonható le például az üzemanyag-túlfogyasztás, ha ehhez nem adott előzetes hozzájárulást a sofőr.
Nem jelent egyértelmű hozzájárulást, ha a munkaszerződés tartalmazza, hogy a szerződés részét képezi egy szabályzat. Hiába tér ki a szabályzat az üzemanyag-túlfogyasztásra vagy az autópályamatrica vásárlás elmulasztása miatt kiszabott bírságra.
Ha nincs konkrét hozzájárulás, akkor a munkáltató nem élhet vonhat le semmit a munkabérből. A munkáltató akkor vonhat le jogosan a munkabérből. ha a céges gépjármű átvételekor, illetve a munkaviszony megkezdésekor a felekn írásban rögzítik, hogy a munkavállaló:
megfizetéséért felelős.
A törvény alapján a munkavállalói hozzájárulás szóban is megadható, de a könnyebb bizonyítás érdekében az írásbeli nyilatkozat javasolt. Ennek egyik bevált formája a korábban említett munkaszerződésben való rögzítés, amit mind a két fél aláírásával elfogad.
Az írásbeli, munkavállalói hozzájárulás nem jelenti azt, hogy korlátlan lehet a levonás a munkabérből.
A törvény úgy rendelkezik, hogy minden munkavállaló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legalacsonyabb összege mentes kell, hogy legyen a levonás alól. Ez jelen esetben 28.500 Ft. Ez az összeg mindenképpen jár a munkavállalónak. Még abban az esetben sem lehet kevesebb, ha a munkavállaló amúgy ebbe beleegyezik.
A törvény ugyancsak rendelkezik arról, hogy munkabérből való levonás esetén a béren kívüli juttatások is munkabérnek minősülnek. Még abban az esetben is, ha a megkötött munkaszerződésben a felek nem tekintik annak.
Gyakori eset, hogy a munkavállaló nem adott egyértelmű hozzájárulást. A munkáltatónak ilyenkor sem kell lemondani a kárigényéről, mert rendelkezésére áll egy másik lehetőség: a fizetési felszólítás.
A fizetési felszólítás keretében a munkáltató olyan tartozás megfizetését követelheti a munkavállalótól, amelyik:
A fizetési felszólításnak több előnye is van a munkáltató szempontjából. Mind közül talán a legkiemelkedőbb, hogy nem a munkáltatónak kell pereskedni, illetve egyéb eljárások útján behajtani az okozott kár értékét. A fizetési felszólítás egy gyors és hatékony eszköz lehet.
A gyakorlatban úgy működik, hogy a munkáltató elküldi a munkavállaló felé a fizetési felszólítást, akinek a kézhezvétel után 30 napja van jogorvoslatért fordulni az illetékes bírósághoz.
Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a felszólítás közvetlenül végrehajtható okirattá válik, ugyanis a bíróság minden esetben ellátja egy erre vonatkozó végrehajtási záradékkal.
A fizetési felszólítás kézhezvétele után a munkavállalónak két lehetősége van:
A fizetési felszólítás sem jelent korlátlan kárigény behajtást, mert a törvény értelmében a minimálbér háromszorosáig lehet érvényesíteni. Ez az összeg 2023-ban bruttó 696 ezer forint.
A fizetési felszólítást minden esetben írásban kell eljuttatni a munkavállalóhoz. A felszólításnak pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a követelés indokát, valamint a jogorvoslati lehetőségeket is.
Magyarországon kevésbé elterjedt, de mégis jó megoldást jelenthet a munkáltató számára.
A munkavállalói biztosíték azt jelenti, hogy a munkavállaló előre biztosít a munkáltató részére egy bizonyos összeget, amelyből a munkáltató rendezni tudja a keletkezett károkat vagy befizetni a kiszabott bírságot.
A munkavállalói biztosíték, vagy más néven munkaviszonyhoz kapcsolódó kaució:
A munkavállalói biztosíték előnye, hogy a munkáltató könnyebben érvényesítheti a kárigényét a munkavállalóval szemben. Büntetés vagy károkozás esetén a munkáltatónak egyből rendelkezésére áll a munkavállaló által előre átadott összeg.
A munkavállaló által okozott károk, illetve a munkavégzés során, a munkavégzéssel összefüggésbe hozható bírságok behajtása számos félreértésre adhat okot a munkáltató és a munkavállaló között. Ha a munkavállaló céges gépjárművet kap a munkavégzéshez, illetve feladatai ellátásához, akkor már a munkaviszony kezdetén, illetve a cégautó átvételekor megfelelően rögzítésre kerüljenek a szabályok. Ez a cégtulajdonosnak és a munkavállalónak is egyformán érdeke.
Az egyértelmű, nyílt kommunikáció ugyanis hozzájárul a későbbi félreértések elkerüléséhez. Itt merül fel a cégautó használati szabályzat fontossága. A cégautó szabályzat, vagy más néven car policy egy olyan irányelv a felek számára, amely meghatározza:
Szerepelhet benne a céges autó károkozás, a céges autó büntetés, a céges autóval okozott kár esetére vonatkozó szabály is. Sőt, a gyorshajtás miatt kiszabott bírság megfizetésnek módjára is kitérhetünk.Ne feledjük, hogy ha a szabályzat nem tér ki minden részletre, akkor ez a későbbiekben nagyon sok félreértést okozhat a munkavállaló és a munkáltató között.
Egy cégautó szabályzat elkészítésére nincs általános recept. Csak akkor lehet hatékony, ha az adott szervezet működéséhez és igényeihez van igazítva.
A car policy célja, hogy:
Amennyiben úgy érzi, hogy a cégautó szabályzat elkészítésében segítségre van szüksége, akkor ide kattinva letöltheti a Business Lease jogi szakértői által kidolgozott vállalati cégautó szabályzati útmutatót.
